Olcsó, kiadós, és mindenki odáig van érte! Nincs is olyan sok munka vele, sőt, ha akad egy kis segítség – például néhány szorgos gyerekkéz – pillanatok alatt végzünk is vele.

Szilvával, sárgabarackkal, szilvalekvárral, meggyel, de akár szederrel is csuda finom. Frissen, langyosan még folyik benne a fahéjas cukor, a maradék meg úgyis elfogy vacsorára!

Hozzávalók

  • 1 kg burgonya
  • kb. 30 dkg Nagyi titka rétesliszt
  • 1 tojás
  • 3 dkg vaj
  • kb. 20 db szilva
  • fahéj
  • cukor
  • 25-30 dkg zsemlemorzsa
  • 10 dkg vaj

A krumplit megmossuk, és sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, hagyjuk langyosra hűlni, majd lehúzzuk a héját. Krumplinyomóval áttörjük, és a közepébe ütjük a tojást, hozzáadjuk a diónyi mennyiségű puha vajat. A réteslisztet folyamatosan adagolva addig gyúrjuk a tésztát, amíg szépen összeáll, és jól formázható, rugalmas lesz az állaga. (A liszt mennyisége a krumpli fajtájától függően változhat pár dekát.)

A munkalapot enyhén belisztezzük, és a tésztát kb. 5 mm vastagságúra nyújtjuk, majd 10 cm-es oldalú négyzetekre vágjuk. (Érdemes 3-4 részletben elvégeznünk ezt a fázist.) A szilvákat félbevágjuk, kimagozzuk, és fahéjas cukorba nyomkordjuk a közepüket jó alaposan. Minden négyzet közepére teszünk egy gyümölcsöt, ráhajtjuk a sarkokat, összecsípjük, és lisztes kézzel gombóccá gömbölyítjük.

Egy jó nagy fazékban enyhén sós vizet forralunk, és több részletben kifőzzük benne a gombócokat (egyszerre csak néhány darabot).

Amíg főnek, elkészítjük a morzsát. Egy nagy serpenyőben felhevítjük a vajat, és szép aranybarnára pirítjuk benne a morzsát. Én annyira szeretem a fahéjat, hogy még ebbe is szoktam tenni egy keveset, de előfordul, hogy darált dió vagy mandula is kerül bele.

Ha a gombócok feljönnek a víz tetejére, és egyszer-kétszer körbefordulnak, szűrőkanállal kiszedjük őket, és alaposan megforgatjuk a morzsában. Már tálalhatjuk is kevés porcukorral meghintve.

Hozzászólások
Oldal nyomtatása Oldal nyomtatása